2011. október 8., szombat
Jay Asher: Tizenhárom okom volt
Tartalom:
Clay Jensen semmit sem akart tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt - gondolta -, magával kellett volna vinnie a titkát. Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ö neve is elhangzik a kazettákon és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért. Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat... és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.
Kritika:
Nagyon rég nem volt ekkor hatással rám egy könyv, képtelen voltam letenni, a magával ragadott a hangulata, lezsibbadtam tőle, valahogy semmi impulzus nem érte. Minden jelentéktelen, és sivár lett. Évek óta ez a legjobb könyv, amit valaha olvastam.
Meg van a véleményem az öngyilkosságról, de azt is nagyon jól tudom, hogy milyen érzés az, mikor minden túl sok lesz. Mikor kiborul a bili, mikor már képtelen vagy elviselni a megpróbáltatásokat. Hannah halála nem egy légből kapott ötlet volt, az apró dolgok egymásra rakódtak, és végül összedőlt a kártyavár.
Volt itt minden, árulás, pletyka, kihasználás, meg nem értés, az összes dolog, amivel manapság mi fiatalok folyamatosan kapcsolatba kerülünk. Nincs olyan ember a világon, aki ne tudná, mennyire rossz, mikor a nagyobbak, az erősebbek, a gazdagabbak kinézik maguknak az embert, és addig szekálják, még össze nem törik. Az iskolákban mindenki a lelki terrort alkalmazza azon, akit nem szeret, és ez rosszabb, mintha megvernének. Olyan, mint a méreg, belülről emészt el.
Clayt nagyon sajnáltam, ő volt az egyedüli, aki semmi rosszat nem tett, ő már a késői mentőöv volt. Ha csak pár hónappal előbb megy oda Hannahhoz, talán nem így végződött volna a történet. Furcsa volt fiú szemszögből olvasni egy könyvet, de Clay nagyon szimpatikusan, és reálisan reagált mindenre.
Miközben olvastam a könyvet, szinte én is éreztem, hogy a fülembe van a fülhallgató, és mikor Clay megállította a felvételt, és csak mesélte, hogy mit lát, vagy épp mit gondol, hiányérzetem lett. Hiányzott Hannah hangja, pedig igazából semmi nem szólt, csak a könyv ragadott el.
Őszintén szólva kötelező olvasmánnyá tenném az iskolákban, számtalan osztálytársamnak odaadnám, hogy ismerjenek magukra, kicsit gondolkodjanak el azon, hogy mennyi fájdalmat okoznak a körülöttük élőknek.
Szomorú, hogy valakinek meg kell halnia azért, hogy mások észheztérjenek.
Kedvenc karakter: Clay, Hannah
Könyv értékelése: 5/5
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Teljesen egyetértek a véleményeddel. Én is olvastam a könyvet, és egyáltalán nem bántam meg, mélyen elgondolkoztatja az embert az életről.
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésIgen, szerintem egy nagyon meghatározó könyv lehet egy tinédzser életében, hiszen ezek a dolgok minket érintenek, és nem szabad hagyni, hogy egy ilyen tragédia a valóságban is megtörténjen.