2018. január 25., csütörtök

Fekete Dániel: Széles mosoly 1.


Tartalom:
A „Széles mosoly” egy fiktív világ eseményeit mutatja be, melyben az evolúció sokkal szeszélyesebb az általunk megszokottnál. Ennek szövődményeként az élővilág egy része – hogy tartsa a tempót – alakváltóvá fejlődött. A képregény főszereplője, a kíváncsiság hajtotta és naiv Alpha szintén alakváltó, aki társaival karöltve, széles mosollyal az arcán tárja fel eme különös világ rejtelmeit.

Vélemény:

Először muszáj pár szót szólni az alkotóról, Fekete Daniról. Dani úgy 2012 környékén lett híres az animés körökben az Egy Akatsukis Élete című animációjával, ami 31 részt élt meg (erről lesz majd a későbbiekben kritikám a filmes blogomon), és aminek a stílusa erősen érződik a Széles mosolyban is. Ahogy olvastam, folyamatosan olyanokat jegyzeteltem le, hogy „Alpha kinézetre full Nagato, Monstrum Lady még viselkedésében is Konan”, a boltos nekem Leót idézte, a szigeten megismert dinoszaurusz meg olyan hülye szegény, mint Hidan. Durva, de szinte hallottam Dani hangját, mintha szinkronizálná a szereplőket. Ez vajon mennyire beteg? Egyszerűen nem tudtam elmenni ezek mellett az olvasás közben, hiszen ismertem Dani rajzolását, és maga az 1AÉ élménye is nagyon friss volt, mivel akkor ismertem meg a Narutót, amikor már a Borutót promozták. Igen, elég szép kis késés.

A két Fekete Dani mű azonban nem keverhető össze ennyire, az 1AÉ egy paródia, még a Széles Mosoly egy teljesen egyedi világot teremt, vadonatúj karakterekkel. A Mondoconon sikerült beszélnem pár szót Danival erről az áthallásról/átlátásról, és mivel azt mondta, hogy egyáltalán nem gond, ha úgy érzem, a Széles mosoly hasonlít az 1AÉ-re, így a következőkben már nem is izmoznék ezen.

A köteten az 1-es szám szerepel, de lehetne akár 0 is, hiszen valójában egy prológust láthatunk, Dani felvázolja nekünk a világot, megismerjük a főbb szereplőket, és felvillan egy konfliktus Amorfka körül.

Néhány szóban a karakterekről: bírom őket. Oké, kicsit bővebben, tudom. Alpha a főhős, az a személy, aki képviseli majd az erkölcsi vonatkozást, ő az, aki a felkonferálásban szereplő alakváltókat elsőként megtestesíti a történetben, egy kedves, vicces, rendes figura. Monstrum Lady szeszélyes, olyan, mintha a két srác nővére lenne, lecseszi őket, irányít, a női erő megtestesítője, nem csak fizikailag. Pyro eddig a nagy kedvenc számomra, beszarás, hogy mindenkit ki akar nyírni, Amorfkával jó párost alkotnak. A kedvenc jelenetem az volt, amikor a fekete állatka felakasztotta magát, mert a „gazdája” erre gondolt.

A humor az 1AÉ-ből megszokott stílusú, ha valaki nem ismeri, akkor 1. nézze meg! (Vigyázat! SPOILER-es a Naruto Shippuuden-re nézve), 2. tök mindegy, mert így is mindenki érteni fogja, a poénok jól ülnek, szórakoztató, imádom.

A kötet sajnos igen gyorsan elolvasható, de színes, és képregény lévén jó sokszor áttanulmányozható, engem még mindig lenyűgöz, hogy Dani ezt az egészet Painttel csinálja meg, én az ég kiszínezésénél feladtam volna.

Röviden és tömören, nagyon tetszett a Széles Mosoly első kötete, azóta már sikerült beszereznem a másodikat is, úgyhogy nagyon várom, hogyan folytatódjon a sztori.

Értékelés: 4/5 (Jó kedvcsináló, csak rövid)

Kedvenc: Pyro, Amorfka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése